Yan Lee maradványai (Yao Dai)

Azoir hallotta, ahogy a többiek sorra mondják az idomítási képességeiket. Egyre jobba kezdte magát szégyelni, hogy ő csak vízet és jeget tud ,,mozgatni''.

~ Gyerünk Azoir. Próbáld meg. ~ mondogatta magában, majd pár lépéssel hátrébb ment, és leült meditálni. Koncentrálj! Nem kell nyga dolgokat véghez vinni. Elég ha egy kicsivel kezdett. Ismételte önmagában, és elkezdett szugerálni egy nagyobbacska fűszálat, mely előtte hajladozott. Azoir beszívte a levegőt, majd kifújta. Eközben koncentrált és megpróbálta minden porcikáját a rávenni, hogy a növénytől függjön. ~ Gondolj a fűszálra. Válj eggyé vele. Ő és te ugyanazok vagytok.

Azoir hallotta a Zhent :,,- Zhen vagyok, föld és homokidomár, és szeretnék is az maradni úgy, hogy valamit tennünk kell, véridomítás talán beválhat, de utána mit csinálunk?''. ~ Csak sikerüljön és máris bővülne az ötlettárunk a szökésre. ~ suttogta maga elé Azoir és most mégjobban koncentrált. Majd hírtelen elkezdte mozgatni a kezét. Szép nyugodtan. Került minden hírtelen mozdulatot. Mozdulatai a fűszál felé írányultak. Ráemelte tekintetét, és folytatta a karkörzést. Eközben a gondolatok még mindig ott cikáztak a fejében:

~ Ha sikerülne megtanulnom idomítani a növényeket, akkor kimászhatnánk valahogy a kerítés fölött. Ezaz! Kimászni. Átmászunk a kerítés fölött egyetlen hang nélkül. Senkinek sem tűnne fel. ~ Azoiron eluralkodott a jókedv, és az öröm, mert úgy gondolta, rájött hogy szökhetne meg. Még boldogabban, és még jobban koncentrálva mozgott. Azt sem vette észre, hogy közben két lábra állt, és egész teste felveszi a kezei ritmikáját. Ő csak figyelt és figyelt, várva arra, hogy a fűszál hírtelen megmozdul majd.

~ Semmit sem érünk az erőnkkel. A kerítést úgy sem tudjuk áttörni, és ha egy csoda folytán áttörnénk, kevesen vagyunk mi, hogy szembeszálljuk egy egész hadsereggel. Ha már elsajátítottam volna a repülést, itt lehetne a segítség... bárcsak itt lehetnének a mestereim, ők tudnák mit tenne ilyen helyzetben egy levegőidomár. ~ és ezzel a gondolattal könnybe lábadt a szeme.

Mély ponton volt, szinte már remegett és egész szíve zokogásba kezdett volna, de ekkor Chuangnak, eszébe jutottak a mesterei szavai és erőre kapott ezáltal; ~ Nem sajnáltathatom magam. A mesterek mindig azt mondták, amikor a legmélyebben vagyok akkor nyílok meg igazán. Ezért változtatnom kell, többé nem cselekedhetek önző kívánságaim szerint, láttam mihez vezet. Ideje úgy viselkednem mint egy igazi légidomár, segíteni azokon, akik bajban vannak, és az ideje igazság útjára lépnem. ~

Chuang most még elszántabb, mint valaha, most már nem saját céljai motiválták, levetette régi terheit és a földi kötelékeit.

"...nincsen köztetek véridomár?"

A fiú e mondat hallatán megrémült. ~most mégis mit kéne tennem? Talán itt a vallomás ideje... ~

-Srácok, be kell vallanom valamit... Én.. Én.. Én véridomár vagyok. Azért nem mondtam el eddig, mert ugyebár ez egy tiltott idomításforma, és... féltem, hogy... nem tudom, csak féltem...

-,,Én véridomár vagyok.'' - Hallotta meg Azoir, és hírtelen leengedte kezeit, megált, és kérdően nézett Keinora.

- Azt, akarod mondani, hogy véridomár vagy? - kérdezte szaggatottan. -Így már midnent értek. Így vettetek észre Quan házánál? - Lépett még közelebb a többiekhez. Ekkor jutott eszébe, hogy Ruan is intézett felé egy kérdést így inkább Ruanra emelte a tekintetét.

- Igen Ruan, minden rendben. Csak egy kicsit elszállt az agyam. Gyakran történik ez velem, ha meditálok. - mondta, és érezte hogy arca kicsit pirosabb árnyalatot vett fel. Ekkor eszébe jutott valami a meditációról.

- Iona! Te levegőidomár vagy. Nem tudnál a szellemeddel eljutni Zuko Nagyúrhoz? Ő biztos tudna segíteni. Gondolj bele. Jinorának is sikerült, akkor lehet hogy neked is sikerülne.

- Vannak veszélyesebbek is a véridomároknál. -vágott közbe a beszélgetésbe Chuang. - Mikor Köztársaság Város felé jöttem, Tenzin elmondta hogyan halt meg a Föld Királynője, és számára érdekes volt, hogy egy ősi levegőidomár módszer szerint ölték meg. Ez az oxigénidomítás. Ahonnan én jöttem ez az idomítás nem ritka a mestereim is tudnak oxigént idomítani és ők tanítottak meg engem is ennek elsajátítására.

Majd egy kis szünet után folytatta: - De nem használom, mert kegyetlen módszer, viszont arra jó, hogy egy ideig az ellenfelemet elkábítsam.

Ezután Ionára nézett, és így szólt: - Ketten többet érünk, mint egyedül. Próbáljuk meg amott, több ott a hely, és többiek is segíthetnek meditálással. - mondta segítőkészen és lelkesen Chuang, mint akit kicseréltek volna.

Azoir igyekezett követni Iona mozgását, így hát leült, kezeit úgyanúgy állította be, mint ahogy Ionának volt, majd becsukta a szemeit. Próbált kondcentrálni, de sajnos amint becsukta a szemét más jelent meg előtte. Egy lányt látott, egy szép és okos lányt. Azoir nem tudta mire vélni a dolgot, de nem nyitotta ki a szemét. Reménykedett benne, hogy a többiek nem veszik észre, hogy ő csak alibiből vette fel a meditációs ,,alakzatot".

Némán és csendben ült, és gyönyörköddött a lányban, aki a lelki szemei előtt ,,lebegett"