Sárkányházak kerülete

~ Miért is ne ihatnánk meg egy finom teát... ~

-Én is benne vagyok - szólt a többieknek, majd utánuk indult.

- Persze! - vágta rá azonnal Iona. - Korra barátai is ott laknak most, különösen, mióta visszatértek és... gondolom tudod, mi történt vele. A lényeg, hogy ők sem levegőidomárok. Kövess, tudok egy elég gyors utat, amin biztonságosan kijuthatunk innen.

*Elindul egy kisebb utcán.*

~Nem lesz egyszerű megvalósítani... Még sosem csináltam ilyet. Remélem sikerül majd, és nem most hagynak cserben a képességeim... De most figyelni kell. Ez az út biztonságos, de nem árt az éberség.~

~Ba Sing Se,Iroh bajban ez sok,gyorsan haza kell érnem~

-A most hallotak után remélem még velem tartotok.-majd odafordul Ruanhoz.

-Sajnálom,hogy már most zaklatlak,de jobb ha előre tudod,hogy hallotam jó gyógyító hírében állsz. Majd segítségedre lenne szükségem,hogy a későbbiekben melletetek tudjak állni lekileg,testileg.Mit kérsz,megkapod. -Ezután visszafordul a többiekhez.

-Jó hírem van.Ha esetleges szállásra lenne szükségetek nálam mindig otthon lesztek.-

Majd mindenki kezébe nyomott egy kulcsot,előre fordult és indult tovább.

~ Fura ez a fickó, hogy ennyire bízik emberekben, akiket csak most ismert meg... Mindegy, legalább nem kell az utcán aludnom, egy jégkunyhóban. Amúgy is hülyének nézhetnek az emberek, elvégre mit keres egy jégkunyhó az utca közepén? ~

-Köszönöm szépen, igen nagylelkű vagy. - kicsit zavarban érezte magát, mert nemigen tudta viszonozni a nagylelkűséget.

Bár eddig sem volt túl nagy a nyugalom, egyre több Fekete Napos ember jelent meg a ház körül, mindent elleptek. ~ ezek egyre többen vannak ~

-Nem kéne indulnunk? ~ talán már késő... de még van esélyünk kijutni ~ gondolta, majd az asztal alatt elkezdte kiszűrni a vizet a levegőből ~ minél több kéne... eltűnt a kulacsom, valamit muszáj lesz idomítanom, ha netán bajba keverednénk... ~

~ Eléggé megbízik bennünk Quan, hogy máris oda adja a házának a kulcsát meg ,hogy ilyeneket kér tőlünk,na de mindegy, úgyis azért jöttem, hogy részt vegyek egy kalandban, bár az előbb is épp, hogy megúsztuk a tea házban harc nélkül ~

- Én veled tartok, és ti? majd ránézett Keinora

Quan meghajol és csak annyit mond.-Gyorsan utánam.-Majd odarohan saját szobája aljtajához,kinyitja.-Itt meghúzhatja magát az Avatár,és az én diszkréciómra is számíthattok.Ahogy kértétek úgy lesz.-

-Jó ötlet Ruan.Nem rossz ha tisztában vagyunk képességeink határaival.-

-Korra az avatár. Quan vagyok ennek a háznak szerény tulajdonosa. Érezze magát itthon és biztonságban.-

~Örülnék,hogya jól,és biztonságban érezné itt magát. Bízok benne nem kell kardot húznom,de ha kell vesszek el.~

Majd odafordul Ruanhoz.-Figyelj benned megbízom jó embernek tűnsz,~bízok benne igazam van~,a lakásomban két titkos hely van. Az egyik egy szekrény amiben a páncélom tartom, a másik egy pince a szobámban az ágy alatt. A pince a kikötőbe vezet egy alagúton át. Hajót még nem tudtam szerezni. Miért vagyok ennyire óvatos? Majd megmagyarázom. Addig is itt a pincének a kulcsa .Ha bármi történne,ránktörnének,a Fekete napnak egy őrjárata te fogod az avatárt és a többieket és mentek.NEM kérdezel,NEM vitatkozol mentek. Értem ne aggódj jól leszek.Már volt dolgom tűzidomárokkal tudom,hogy nyerjek időt. Maximum három és fél percetek lesz.

~Adja Isten,hogy ne kelljen kardot húznom.Ha megint elfognának remélem most sem a sírban végzem.~

Odafordul a többiekhez:-A házban van elég alapanyag finom és friss tea készítéséhez. Korra,már ha szabad így szólítanom,gondoltam önt kérdezem meg először,hogy óhajt-e teát fogyasztani?

Mikor Korra begördült az ajtón, Keino nagyon meglepődött. Még sosem volt alkalma találkozni az avatárral.

- Üdvözletem, Korra avatár!

Az egyik vízidomár egy kulcsot dobott Keino-nak. ~Pont nekem kellett dobni a kulcsot... még sosem vezettem...~

-Mindent meg fogunk tenni, hogy biztonságba helyezzük az avatárt. Viszont mindenre fell kel készülnünk. ~Még az is kérdéses, hogy a házból kijutunk-e~. El kell jutnunk a kikötőbe.

~Na nyílik az ajtó! - rázkódott meg hírtelen Azoir - Remélem nem vesz észre.~

Azoir mégjobban behúzta a nyakát gallérja mögé, és mozdulatlanul állt az árnyékok között.

~Gyerünk csak, gyere ki...~ de ekkor az ajtó újra becsukódott.

~Na ez aztán furcsa... Vajon mi történhet odabent? Ez kezd egyre érdekesebb lenni. Hm, talán várok még egy kicsit, de nem ártana hallgatóznom.~

Ezzel elinult a ház felé, s közben szemével kutatott egy ablak, vagy nyílás utána, de mível semmi ilyet nem talált, tervéről lemondva visszaáll eredeti helyére s tovább várt.

- Hm, kezd sötétedni. - Érzélkelte Azoir, miköben szemei kezdtek leragadni, hiszen nagyon kimerítő volt a mai nap. - De azt nem hagyhatom, hogy addig elmenjenek...

Ekkor ránézett a Satomobilra, és egy terv ötlött fel benne. Kulacsaiból kiidomította a vízet, s szép lassan megfagyasztotta a kocsi fontos részeit. Nemhagyta a kerekeketsem, de az ajtózárakat is. Ezután elindult a közeli folyóhoz, ahol megtöltötte kulacsait. Visszament az épülethet, és lefeküdt az egyik sikátorban.

De nem bírt aludni, félt, hogy a jég nem állítja meg a bentieket. Ezért közelebb ment a házhoz és a lehető leghalkabban elkeyzte befagyasztani az ablakokat, ajtókat. A zárakat újfent nem hagyta ki. Csak remélni tudta, hogy nem hallják meg.

-Korra az avatár ha megbocsát még eldönti,hogy kér-e teát addig segítenék egy barátomnak.-

Quan odamegy az ajtóhoz. -Nyugalom Zhen megnézem nyílik-e.- Quan megpóbálja kinyitni nem sikerül. Fejét megvakarja az ifjú kardforgató és csak annyit mond:

-Nos az ajtó nem nyílik. Ez két dologra enged következtetni.Nem a Fekete nap mert akkor meg lenne olvadva a zár,de ez viszont... Quan kardájal szétszedi a zárat...meg van fagyva. Vagy közöllünk szórakozik valaki vagy kintről.~Keino mintha suttogott volna valamit,hogy vant kint valaki~

-Na mindegy rátok hagyom a döntést : megnézzük ki van kint vagy bent várunk.Én gyorsan kiszedem az ajtót a helyéről ezzel nincs gond.Nos,hogy döntsünk?

Zhen nézte, ahogyan Quan babrál az ajtóval, közben egy hangra lett figyelmes:

- Engedjétek szabadon az avatárt! Mondta valaki kintről és törés hangokat hallott, Zhen gyorsan ellökte Quant az ajtótól, majd betört az ajtó és egy vízoszlop neki vágta a falnak, pont a vállára esett, a fájdalomtól beszélni se tudott csak annyit mondott:

- Nem érzem a karom, így nem tudok idomítani. *nyögött*

Azoir az utolsó pillanatban tért ki a támadás elől. Gyorsan beugrott az autó mögé, majd újabb támadást indított az ajtó felé.

~ Mi a fene! Ezeknél vízidomár is van? Hogy voltak képesek átállítani a másik oldalra?~ cikáztak a gondolatok Azoir fejében. ~ Mindegy. Akkor megmutatom neki, hogy hogy járnak az árulók. Az összes elképzelhető vízet maga köré gyűjtötte, majd bevetett egy trükkött amit, még lenn délen tanult. Szépen beusztatta a vízet a tornác alá, majd egy hírtelen mozdulattal átszakította a padlót, és célba vette vele az ajtóban álló fiú lábát. Abban reménykedett, hogy sikerül megfagyasztania.

~Szegény Zhen.Ez így nem mehet tovább~

-Ruan te vidd Korrát és Zhen-t az alagúthoz.Keino te segítesz nekem.Megragadta a fiút és gyorsan lecsaptda az ide irányuló vizet majd belekezdett.Figyelj nem tudja,hogy én nem tudok idomítani.-Majd odaatta kardját Keinonnak és folytatta.-Kimegyek te pedig a házból fogsz vizet idomítani.Röviden,én majd kint próbálok vizet idomítani te meg úgy csinálod mint ha én idomítanám.Ezzel a trükker te is el tudsz futni.Ha többen jönnek a lárma miatt akkor nem birnánk el velük.Szóval csak nekem kell itt maradnom ezzel csak 1 lesz a veszteségünk,ideiglenesen.Nem kockáztatthatjuk Korra életét gondolom te is megérted. Majd ha elkaptak úgy is megtudtjátok.Nyugi elöbb fogok kiszabadulni mint,hogy eljönnétek értem.-

Quan lehunyta a szemét egy pillanatra.Majd kinyitotta és kisétált.

-Na mutasd mit tudsz.Ha! Látom nem vagy túl okos.Ha több eszed lenne elmehetnél növénynek.