Városháza

~ Azt még megértem, és elfogadom, hogy elveszik az erőmet... ~ morgott magában Karin ~ viszont Ba Sing Sében csak akkor vagyok hajlandó leélni hátralévő életem, ha most azonnal vége...ebben a züllött, ronda, idegesítő városban én aztán nem maradok semeddig! ~ dühös volt, de igyekezett nyugodt arcot vágni, miközben belökték őket a cellájukba. ~ Remek...kezdem a börtönben egyre otthonosabban érezni magam ~ tette hozzá, és körbenézett.

Rengetegen voltak odalenn, nem csak ők. Talán a fekete nap foglyai...vagy bűzönzők, de ez nem számított. A jelen helyzetben az az egyetlen dolog, amire gondolni tudott, hogy nem fog Ba Sing Sében maradni.

A fiú indulatosan felüvöltött, hogy őt semmi pitiáner banda" nem fosztja meg az erejétől, mire Karin jót mulatott...ugyan már, ezt senki sem rendeli meg, a forradalom idején sem mentek oda Amonhoz, hogy légyszi, tisztíts már meg...azonkívül pedig úgyis el fognak szökni...esetleg. Valahogy.

Az viszont kifejezettem nyugtalanította, hogy Amon úgy viselkedett, mint egy báb...az igazi Amon nem engedelmeskedett volna holmi tűzidomárocskáknak...apropó uralkodó...valamiért nagyon ismerős volt neki.

~ Hát persze! A napidomár, aki állítólag nem is létezett! ~ ugrott be neki az a városi legenda, amit a tűz népében meséltek. ~ Jaj, most de megkönnyebbültem! - jegyezte meg magában enyhe gúnnyal.

A fiú közben valahogy leszedte a bilincseit, és vízidomítással az övékét is kettétörte, miközben kérdéseket tett fel...hm, úgy látszik, tényleg nem akarja elveszteni az erejét.

- Az én nevem Karin - válaszolt a fiúnak. - Tekintve, hogy utálom Ba Sing Sét, nekem sincs kedvem ittmaradni huzamosabb ideig... Azonkívül pedig a fekete nap egy bűnszervezet, akiknek nem tudjuk, mi a célja, csak van benne Tűz Ura Ozai, meg valami közük van a szellemekhez - ~ megszökni ezektől a pszichopatáktól...jó kérdés ~ gondolkodott el. - Azt hiszem, a szökésre öt lehetőségünk van, de... - közelebb hajolt a többiekhez, hogy a kint álló Dai Li ügynökök ne hallják őket - De elég érdekesek. Egy: felidegesítjük őket, bár két ilyen fapofát nem tudom, mi húzna fel... - elfintorodott. - Kettő: Valaki fémidomár közülünk - Zimára pillantott, és remélte a lány igent mond -, vagy azt álltja, hogy az, és hátha megijednek, három: valaki véridomár, és szépen idehozatja velük a kulcsot - most Aaronra nézett -, négy: holnap, mikor visznek tisztításra, meglépünk, öt: meggyőzzük Amont, hogy magának is ellentmond azzal amit csinál. Valakinek más ötlet?

Zimát furcsa mód nem sokkolta az erejének elvesztésének a lehetősége. ~ Hiszen Lin Beifongtól is elvették, de Korra avatár visszaadta neki. ~

Bent a cellában társuk csak üvöltözött, amit már egyre nehezebben viselt. ~ Miért nem tudsz csöndben maradni? ~ Viszont a fiú dühöngése eredményesnek bizonyult, mert a bilincse leesett. De a megjegyzés, amit utána tett... ~ Tudod, kit nevezz az angyalodnak! ~ S amint a keze kiszabadult, rögtön nyakon vágta.

- Ez jól esett. Egyébként Zima vagyok.

Ezután Karin ötleteire figyelt.

- Egész jók, bár túl sok minden akadályozhat. Hmm... Az őrök felidegelése jó ötlet, van rá mód. Esetleg a ruhájukat is megszerezhetjük.... Nem vagyok fémidomár, de az üveghez értek, ha ez segít. A tisztításnál való meglépés is jó gondolat, csak azt nehéz kivitelezni. A portált és a kapukat biztosan nagyon őrzik, és tudjuk, milyen erősek. Amonra szerintem nem tudunk hatni, hisz csak egy báb. * Aaronhoz fordul * Ha a sejtéseim nem csalnak, te véridomár vagy. Ha hajlandó vagy használni a képességed, akkor az sok terhet levenne a vállunkról.

Zima várta a fiú válaszát, hogy utána a válasz tudatával folytathassák az ötletelést.

Karin elfolytott egy mosolyt, mikor Zima nyakonvágta a fiú...hát igen, igaza is volt, és ő is megtette volna, ha nincs túlzottan elfoglalva a gondolataival. ~ Nagyszerű ~ gondolta ~ most már mindannyian figyeltük egymást, tudjuk, hogy ki locsoda, de még mindig itt vagyunk...Ba Sing Sében. És el akarják venni az erőnket...ó, csak legalább Aaron legyen véridomár - kívánta. Egy perccel később a fiú be is vallotta, hogy valóban a véridomárok közé tartozik, azonban volt valami a viselkedésében, ami különösen nyugtalanította a lányt. Érezte, hogy a fiú szívverése felgyorsul, ahogy szóba jön a dolog, aztán pedig megrázta a fejét...ismerte ezt a mozdulatot, túlságosan is jól. Akkor csinálnak ilyet az emberek, ha valamit ki akarnak űzni a fejükből...ha valamire nem akarnak emlékezni. Ráadásul Aaron azt mondta, hogy néha nem tudja kontrollálni magát. Kezdett ez az ügy kissé furcsa lenni, de most nem volt idejük ezzel foglalkozni. Ki kellett jutniuk.

A fiú egész gyorsan átvette a két Dai Li ügynök fölött az irányítást, és pár próbálkozás után az ajtót is kinyitotta, szemében azonban valami olyan villant meg, amire Karin cseppet sem számított. Vérszomj.

A lány gyorsan döntött. ~ Aaron azt mondta, ha elszáll az agya, kapcsolják le valahogy....az ügynökök pedig így is, úgyis el fognak ájulni...hát jó ~ határozta el, és fejbevágta a fiút.

Kira érdeklődve figyelte, ahogy a Aaron az őröket mozgatta. ~Ijesztő, de érdekes. Mint a báb és a bábmester~ Amikor már kezdet elfajulni a dolog, Karin fejbe csapta a fiút. A két Dai Li ügynök eszméletlenül feküdt a földön. Aaron a fejét gyógyítgatva várta a válaszukat.

-Hát, az lenne a legésszerűbb. -értett egyet Kira. Majd kidugta a fejét az ajtón. A folyosón semmi mozgás - És innen is érzed az őröket? - kérdezte a fiúra nézve.

~ Na igen...eddig minden oké, csak a ruhájukat kéne megszerezni...~ gondolta savanyúan. Nem igazán szerette volna ezt csinálni, de...de nem volt más választásuk.

- Segítek, Zima - bólintott, aztán az újabb őröket kereső Kira és Aaron felé pillantott. - Nem gondoljátok, hogy...öhm, négy őr eltűnése nem marad észre vétlen...és különben is, a portál az uralkodó elé vitt...ha ott van a bejárata, akkor akár Dai Li ügynököknek nézünk ki, akár másnak, nem leszünk kisebb bajban - ~ és akkor pontosan az történik, amit el akarunk kerülni. ~

Bár nem félt a kockázatoktól, azért jobbnak látta, ha óvasak. Hallott ő már a Dai Li ügynökökről, nem is keveset. Na meg ismert is párat...~ most az a lényeg, hogy visszajussunk ~ határozta el, majd fintorogva Zima mellé lépett. Hát, ez sem lesz egy egyszerű menet...

-Pedig egy jó kis börtön lázadás elterelné, még annak a pacáknak is a figyelmét - vigyorodott el Kira. Majd komolyaban folytatta -Kihallgatásra egyenként, vagy csoportosan vinnének, szerintem - jegyezte meg. -És szükség lenne a bilincsekre is. - hajolt le az egyik széttört bilinicsért. -Megpróbálhatnám össze forasztani, de kicsit hosszadalmas lenne -gondolkodot, majd visszaejtette a földre. -Ide tudnátok hívni még két őrt azzal, hogy megvadult valamelyik fogoly, vagy valami hasonló - pillantot a többiekre, hogy fogadják az ötletétt.

Zima fejében a sok ötlet hatására körvonalazódni kezdett egy terv. ~ Mondjuk, kockázatos, de akár még be is válhat. ~ Aztán meghallotta Kira felvetését, ami kiváncsivá tette. ~ Vajon mit tervez?~ - Szerintem a lázadás nem jó ötlet. Még ha mi ki is jutnánk, lehet, hogy többen meghalnának. Lekapcsolnák őket, esetleg egymást taposnák el. Különben sem hiszem, hogy túl sokan kijutnának a palotából. - Kirához fordult - én is kiváncsi vagyok, mire kellenek az őrök. Utána én is vázolok egy tervet.